Összes bejegyzés

280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról – a csapadékvíz elvezetésre vonatkozó részeket összefoglaltuk. Az eredeti rendeletet a linkre kattintva elérheti.

 

Hatályos: 2025. január 2-tőlhttps://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2400280.kor

1. Közművesítés: nem mindegy, mennyi van belőle

A rendelet az építési övezetek közműellátottságát négy kategóriába sorolja.

Teljesen közművesített területről akkor beszélhetünk, ha az ingatlan ellátása ivóvízzel, villamos energiával (vagy gázzal, illetve távhővel), szennyvízelvezetéssel és közterületi csapadékvíz-elvezetéssel is közüzemi vagy közcélú szolgáltatáson keresztül történik.

Részlegesen közművesített övezetben ezek közül a szennyvízelvezetés egyedi, például zárt tárolóval vagy oldómedencével történik.

A hiányosan közművesített terület esetén a részleges ellátottság valamelyik eleme nem adott, míg a közművesítetlen terület teljesen mentes bármilyen közüzemi ellátástól.

2. Beépítés feltételei: előbb a megfelelő megközelítés és közművek, aztán a ház

Építkezés csak olyan telken engedélyezhető, amely közvetlenül megközelíthető gépjárművel. Ezen kívül biztosítani kell a villamos energiát, az ivó- és technológiai vizet, valamint a szennyvíz elvezetésének vagy ártalommentes kezelésének lehetőségét.

A csapadékvíz helyben tartása vagy elvezetése szintén követelmény, ahogyan az is, hogy a hulladékgyűjtés és elszállítás lehetősége adott legyen. Gépjárművek tárolását is meg kell tudni oldani. A szabályozás teljes közművesítettség esetén tiltja a szikkasztó és a zárt szennyvíztároló használatát, e megoldások kizárólag részleges közműellátás esetén engedhetők meg.

3. Zöldfelület és csapadékvíz-hasznosítás

A telkeken előírt minimális zöldfelület biztosítása kötelező. A kertvárosias vagy falusias területeken a kötelező zöldfelület legalább hatvan százaléka, kisvárosias és gazdasági övezetekben negyven, nagyvárosias és vegyes területeken pedig harminc százaléka kell, hogy teljes értékű züldfelület legyen. A zöldtetők és zöldfalak ebbe beleszámíthatók, ha kialakításuk megfelel bizonyos feltételeknek. A tetőn nem hasznosuló csapadékvíz helyben történő hasznosítását biztosítani kell, és a zöldtető ültetőközege nem mozdulhat el, illetve nem erodálódhat. A zöldtető legalább tíz, a zöldfal legalább száz négyzetméteres egységekben számítható be a zöldfelületi arányba.

4. Higiénia, környezet- és egészségvédelem

Az épületeket és az épületek anyagait, berendezéseit úgy kell kialakítani, hogy ne veszélyeztessék a környezetet és az ott élők egészségét. Kerülni kell a mérgező vagy légszennyező anyagokat, a veszélyes sugárzást, valamint a nedvesedést, korróziót, az elektrosztatikus feltöltődést és a zajt. A természetes szellőzés, a megfelelő fűtés, világítás, vízellátás, hulladékkezelés és a használók zavartalan működése szintén alapvető követelmény. Az egészségre ártalmas vagy nem megfelelően kezelt anyagokat tilos beépíteni, és csak tűzvédelmi és egyéb előírásoknak megfelelően kezelt faanyagot lehet felhasználni.

5. Csapadék- és szennyvíz-kezelés szabályai

A szabályozás értelmében épületen belül a szennyvíz és csapadékvíz csatornái nem egyesíthetők, kivéve, ha az épület közvetlenül az utcai telekhatáron áll, és a közcsatorna egyesített rendszerű. Az alapozásba, födémbe és tűzgátló szerkezetekbe nem építhetők be csatornaelemek. Lakószobák, valamint rendeltetési egységeket elválasztó falak esetén szigorú zaj- és hőszigetelési szabályok vonatkoznak az ejtővezetékek elhelyezésére. A gépészeti berendezésekből elvezetett víz nem folyhat közterületre; azt vagy a csatornarendszerbe kell kötni, vagy a telken belül kell elszikkasztani úgy, hogy az ne okozzon károsodást más építményben.

6. Gépészet, berendezések, vezetékhálózat

A vezetékhálózatokat és az épületgépészeti berendezéseket az épület rendeltetésének megfelelően kell megtervezni, figyelembe véve a műszaki, biztonsági, tűzvédelmi és örökségvédelmi szempontokat. A rendszereknek ellen kell állniuk a korróziónak, zajnak, rezgésnek, valamint meg kell felelniük hő- és áramütésvédelmi követelményeknek. A vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne veszélyeztessék az építmény állékonyságát, és a meghibásodásuk ne veszélyeztesse más helyiségek biztonságát vagy rendeltetésszerű használatát. Az elektromos és kommunikációs vezetékek szerelése során az épületszerkezetek roncsolását minimalizálni kell. A jövőbeli korszerűsítést elősegítő kialakítás szintén elvárás.

7. Szellőzőrendszerek

A gravitációs szellőzés kialakítására több megoldás is használható, például légudvar, légakna vagy szellőzőcsatorna, de ezek elhelyezését a tűzvédelmi szabályokhoz kell igazítani. Légaknát csak olyan épületben lehet kialakítani, amelynek legfelső szintje nem magasabb 13,65 méternél. A légakna minimális keresztmetszete és arányai meghatározottak, és biztosítani kell a frisslevegő bevezetését, a tisztíthatóságot, valamint a csapadékvíz elvezetését. Huzamos tartózkodásra szánt helyiségek nem szellőztethetők légaknán keresztül, és a légaknákba nem kerülhetnek zajos, rezgő, vagy gázokat kibocsátó berendezések sem.

8. Fenntarthatóság kiemelten fontos

Az építmények tervezésekor, kivitelezésekor és bontásakor a fenntarthatósági szempontokat kötelező figyelembe venni. Ez kiterjed az egészséges beltéri környezet kialakítására, az energiatakarékos működésre, a megújuló energiaforrások használatára, a csapadék- és szürkevíz hasznosítására, valamint a takarékos vízfelhasználásra is. Emellett előnyben kell részesíteni a helyi vagy újrahasznosított építőanyagokat, és csökkenteni kell minden környezeti terhelést, különös tekintettel a zajra, a fény- és vízszennyezésre. A rendelet hangsúlyozza az ökológiai értékek védelmét és az épített környezet, valamint a természeti táj harmonikus kapcsolatának fenntartását is.

 

A víz az élet egyik alapvető eleme, meghatározó szerepet játszik a mezőgazdaságban, az iparban és a mindennapi életünkben is. A népesség növekedése, az éghajlatváltozás és a vízkészletek túlzott kiaknázása azonban egyre nagyobb kihívások elé állítja a világot. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ lakosságának több mint a fele vízhiányos területen élhet majd. A vízgazdálkodás területén innovációra és sürgős beavatkozásra van szükség.

 

Az okos vízgazdálkodás a modern technológia és az adatalapú döntéshozatal kombinációjával kínál innovatív megoldásokat a vízkészletek fenntartható kezelésére. Az IoT-alapú rendszerek (“a Dolgok Internete”), a mesterséges intelligencia és az automatizált vízkezelési technológiák lehetővé teszik a vízfogyasztás pontosabb, precízebb nyomon követését, az esetleges szivárgások gyors felismerését és a hatékonyabb vízerőforrás-felhasználást.

Az okos vízgazdálkodás nem csupán a vízmegtakarításról szól, hanem a gazdasági és környezeti fenntarthatóság biztosításáról is. Az intelligens vízgazdálkodási rendszerek bevezetése hozzájárulhat a vízkészletek hosszútávú megőrzéséhez, miközben csökkenti a működési költségeket és javítja a szolgáltatások minőségét. De hogyan működnek ezek a rendszerek, és milyen területeken lehet őket alkalmazni?

Okos vízgazdálkodás alapjai

Az okos vízgazdálkodás olyan modern technológiákon alapuló megközelítés, amely lehetővé teszi a vízkészletek hatékonyabb felhasználását. A legfontosabb eleme a valós idejű adatgyűjtés és adatelemzés, amely segít a vízellátási rendszerek optimalizálásában. A különböző érzékelők és intelligens eszközök folyamatosan figyelik a vízfogyasztást, a víznyomást és az esetleges szivárgásokat, lehetőséget teremtve a gyors beavatkozásra és a veszteségek minimalizálására.

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a vízgazdálkodásban is, hiszen képes előrejelzéseket készíteni a vízhasználati trendekről, valamint az időjárási viszonyok figyelembevételével segíthet az öntözési és vízelosztási stratégiák kidolgozásában. Az automatizált rendszerek lehetővé teszik az öntözési és vízkezelési folyamatok (pl. a csapadékvíz elvezetése és optimális felhasználása) intelligens vezérlését, ami jelentős vízmegtakarítást eredményezhet.

Az okos vízgazdálkodási rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy hozzájárulnak a fenntarthatósághoz és a vízkészletek hosszútávú megőrzéséhez. Az intelligens vízkezelési technológiák segítségével csökkenthető a pazarlás, optimalizálható a vízfogyasztás és a vízhiány okozta problémák csökkenthetők.

Okos vízgazdálkodás alkalmazási területei

A mezőgazdaság az egyik legnagyobb vízfogyasztó ágazat, így az okos vízgazdálkodás ebben a szektorban különösen fontos szerepet játszik. Az intelligens öntözési rendszerek szenzorok és adatgyűjtő eszközök segítségével képesek valós időben nyomon követni a talajnedvességet és az időjárási viszonyokat, majd ezek alapján szabályozni a vízellátást. Ez nemcsak a vízpazarlás csökkentését eredményezi, hanem javítja a terméshozamot is, hiszen a növények mindig az optimális mennyiségű vizet kaphatják.

A városi vízellátási rendszerekben az okos mérőórák és szivárgásérzékelő eszközök segítenek minimalizálni a vízveszteséget és növelni a hatékonyságot. Az intelligens rendszerek képesek azonnal észlelni a csőtöréseket vagy a szivárgásokat, így lehetővé teszik a gyors beavatkozást és csökkentik a hálózati veszteségeket. Ezen kívül a fogyasztók számára is hasznosak lehetnek ezek a technológiák, hiszen az okosmérők lehetőséget adnak arra, hogy pontosabb képet kapjanak saját vízfogyasztási szokásaikról, és ennek megfelelően tudatosabban használják a vizet.

Az ipari létesítményekben az okos vízgazdálkodási megoldások hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb működéshez azáltal, hogy lehetővé teszik a víz újrahasznosítását, valamint a fogyasztás optimalizálását. Az ipari folyamatokban használt intelligens rendszerek folyamatosan monitorozzák a vízminőséget és a fogyasztást, segítve ezzel a vállalatokat a fenntarthatóbb működés elérésében.

Az okos vízgazdálkodás előnyei és kihívásai

Az okos vízgazdálkodás egyik legnagyobb előnye, hogy jelentős vízmegtakarítást eredményezhet. Az intelligens rendszerek segítségével akár 50%-kal csökkenthető a vízpazarlás, ami nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is előnyös. A hatékonyabb vízhasználat révén a lakossági és ipari vízfogyasztók is alacsonyabb költségekkel számolhatnak, miközben ez a fenntarthatóság szempontjából is előnyös.

A környezeti szempontból is jelentős előnyökkel járó okos vízgazdálkodás csökkenti az ivóvíz pazarlását, hozzájárul az ökoszisztémák védelméhez, és elősegíti az édesvízkészletek megőrzését.

Bár az okos vízgazdálkodási rendszerek számos előnnyel járnak, a bevezetésükhöz komoly infrastrukturális beruházásokra van szükség. Az intelligens mérőeszközök és szenzorok telepítése, valamint az adatelemző rendszerek fejlesztése jelentős költségekkel járhat, különösen azokban a régiókban, ahol a vízellátási infrastruktúra eleve elavult. Emellett az adatok biztonsága és a kibertámadások elleni védelem is fontos szempont, amely szakértelmet és befektetést kíván.

Tanulmányok szerint az évszázadunk végére az aranynál is drágább lesz az ivóvíz. Ennek rengeteg oka van, de a legtöbbször emlegetett az a globális felmelegedés. Földünk kétharmadát ugyan víz alkotja, de ebből csupán 3 százalék az édesvíz, ennek kétharmada jégben, hóban található, tehát maradt 1 százalék, ami felhasználható. Vízre pedig minden élőlénynek szüksége van, és a rendelkezésre álló készlet egyre csak fogy, már most is léteznek olyan helyek, ahol nehezen jutnak hozzá az ivóvízhez.

A víz körforgása

A víz állandó körforgásban van a bolygón, rendkívüli veszélyt jelentenek a szennyezések is, ám a globális klímaváltozás nagyobb problémákhoz vezethet. A tavak, tengerek, folyók vize napsugárzás hatására párolog, majd ha lehűl, csapadék formájában vissza kerül a Földre. A víz bejut a talajba, kőzetekbe, ahol valamennyi időt eltölt, ezt követően pedig forrásként vagy fúrt kutakon keresztül tör ismét a felszínre ásványi anyagokkal meggazdagítva. Táplálja a tavakat, folyókat és végül a világtengerbe kerül.

Mit tesz a globális klímaváltozás?

Ez a folyamat sajnos a vízkészlet eloszlásához vezet, de még a vízhez köthető időjárási-éghajlati jelenségek is módosulnak. Az átlaghőmérséklet megemelkedése következtében a hó- és jégtakaró egyre csak csökken, ezáltal a tengerszint folyamatosan emelkedik.

Kutatások megállapították, hogy amennyiben a Grönlandon található összes jég elolvadna, több méterrel emelkedne meg a tengerszint. Ennek eredményeként Florida és Hollandia eltűnne a Föld felszínéről, ugyanis elöntené őket a víz, ráadásul még rengeteg másik helyről kellene evakuálni a népességet világszerte. Az Antarktiszi jég elolvadása szintén jelentős növekedéshez vezetne.

A globális felmelegedés a gleccserek visszahúzódását is előidézi, amelyek ugyancsak felelősek az ivóvíz ellátás szempontjából.

Hazánkra is hatással van a változás, hiszen tavaink folyamatosan zsugorodnak, illetve gyakrabban vannak télen árvizek, ezen kívül még számos veszély leselkedik világunkra a globális felmelegedés miatt. Emiatt is érdemes a csapadékvíz elvezetésen és újrahasznosításon elgondolkodni!

A klímakatasztrófa árnyékában az emberiség egyik legégetőbb problémájává vált az édesvízkészletek rohamos csökkenése. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a XXI. század végére az arany árfolyamát meghaladó értéket képviselhet majd az iható víz. A jelenlegi tendenciák alapján bolygónk vízkészletének mindössze elenyésző hányada alkalmas emberi fogyasztásra, és még aggasztóbb, hogy ennek jelentős része a sarki jégtakarókban összpontosul.

A természet évmilliók alatt kialakított egyensúlya most veszélybe került. Az óceánok, tavak és vízfolyások párolgása, majd a lehullott csapadék útja a felszín alatt húzódó víztartó rétegekig egy törékeny rendszert alkot. A mélyből feltörő források ásványi anyagokban gazdag vize táplálja élővizeinket, fenntartva az ökoszisztémák működését. Ám napjainkban súlyos veszély fenyegeti ezt az ősi körforgást. A légköri átlaghőmérséklet emelkedésével párhuzamosan felgyorsult a sarki jégtakaró olvadása. A grönlandi jégpáncél teljes megszűnése önmagában több méteres tengervízszint-emelkedést eredményezne, számos parti régió és alacsonyan fekvő terület víz alá kerülését okozva. Florida és Hollandia mellett megszámlálhatatlan településről kellene áttelepíteni a lakosságot. Az antarktiszi jégolvadás további drámai következményekkel járna.

A magashegységi gleccserek zsugorodása szintén súlyos fenyegetést jelent. Számos folyó vízhozama csökken a gleccserek visszahúzódása miatt, veszélyeztetve az ivóvízellátást és a mezőgazdasági termelést. A hőmérséklet megemelkedése következtében módosuló csapadékeloszlás egyes területeken aszályokat, máshol özönvízszerű esőzéseket vált ki.

Magyarország sem mentesül a globális változások hatásai alól. Természetes tavaink vízszintjei apadnak, míg a téli árvizek gyakoribbak. A Balaton párolgási vesztesége fokozódik, miközben a befolyó vízmennyiség csekélyebb mértékű. A csapadékvíz elvezetés és tárolás egyre fontosabbá válik. A talajvízszint süllyedése mezőgazdasági területeink termőképességét veszélyezteti. A vízhiány társadalmi feszültségeket generál világszerte. Már napjainkban több régióban korlátozott az ivóvízhez való hozzáférés, és a probléma várhatóan súlyosbodni fog. A vízkészletek egyenlőtlen eloszlása konfliktusok forrásává válhat a nemzetek között.

Az éghajlatváltozás mélyreható változásokat idéz elő a csapadék területi és időbeli eloszlásában. A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása mellett tartós szárazságok sújtják a korábban csapadékban gazdag vidékeket. A mezőgazdasági termelés bizonytalanná válik, veszélyeztetve az élelmiszer-ellátás biztonságát. A csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztése, a víztakarékos technológiák elterjesztése és a szennyvíz újrahasznosítása mind lényeges lépések. A városi infrastruktúra átalakításában prioritást kell élveznie a vízvisszatartásnak és a zöldfelületek bővítésének.

Az okos vízgazdálkodás szerepe felértékelődik

A modern technológiák segítségével optimalizálható a vízfelhasználás és visszaszorítható a pazarlás. A mezőgazdaságban precíziós öntözési rendszerek bevezetésével jelentős mennyiségű víz takarítható meg. Az ipari folyamatok víztakarékos átalakítása szintén nem maradhat el a jövőben.

Minden háztartásban folyamatosan akad tennivaló, főleg azokban, ahol még kert is található. Szerencsére napjainkban már számos olyan modern eszköz áll rendelkezésünkre, amelyek nagyban megkönnyíthetik a munkát. Ilyen készülékek a szivattyúk is, amelyekkel biztonságosan megoldható a ház ivóvízellátása, vagy szennyvíz átemelése. Emellett komoly szerepet vállalnak kertünk öntözésében, medencék, esetleg kerti tavak vízforgatásában. Cikkünk folytatásában arról olvashatnak, hogy milyen célokra alkalmazzák legtöbbször a szivattyúkat és a hozzájuk tartozó kiegészítőket.

Kerti locsoláshoz és automata öntözőrendszer megtápláláshoz

Az automata öntözőrendszerek kiváló megoldást nyújtanak a célzott és alapos kerti locsolásban. Segítségével mindig a legmegfelelőbb időpontban és a legoptimálisabb vízmennyiséget juttathatjuk el növényeink számára anélkül, hogy mi magunk akár otthon lennénk. Egy jól működő rendszer elkészítése alapos tervezést igényel, és emellett a szükséges mennyiségű víz kijuttatásához, elengedhetetlen a megfelelő vízszivattyú is.

Házi vízmű kialakításához

Amennyiben ingatlanunkhoz nem tartozik vezetékes vízhálózat, pénzügyileg előnyösebb megoldás lehet a saját kútból való házi vízellátás. Ennek a műszaki megoldásnak elengedhetetlen része a megfelelő kútszivattyú kiválasztása. A helyes típus paramétereit meghatározza a már meglévő, vagy kialakítani kívánt kút átmérője, mélysége, átlagos vízadó képessége.

Kerti tó és medence vízforgatásához

Vízgépészeti szempontból egy kerti tó, vagy úszómedence, igen hasonló technológiát igényel. Minden esetben az a fő cél, hogy adott idő alatt, adott mennyiségű vizet legyen képes megforgatni a szivattyú, szűrőberendezésen átnyomni, ill. egyes esetekben hűteni, vagy fűteni hőszivattyú közbeiktatásával. A helyes térfogatáramú és folyamatos működésű szivattyú teszi lehetővé a megfelelő vízminőség beállítását.

Szennyvíz átemelésére

Amennyiben az ingatlan alacsonyabban fekszik, mint a közművi gravitációs szennyvíz hálózat, illetve maga a szennyvízvezeték úgynevezett nyomott rendszerű, akkor a házi szennyvízszivattyúk alkalmazása nélkülözhetetlen. Ezek a berendezések rendkívül strapabírók, épületen kívül és belül egyaránt alkalmazhatók és akár egy pingponglabda méretű szilárd szennyeződést is képesek dugulás mentesen szállítani. Szennyvízszivattyú kiválasztásánál fontos szempont, hogy üzembiztos, strapabíró, robusztus kivitel legyen.

A nyomáskapcsoló annak ellenére, hogy kedvező áron beszerezhető, meglehetősen lényeges kiegészítő alkatrész, ráadásul hasznos is. Többen szivattyúvezérlő elnevezésen ismerik, az elsődleges feladata, hogy nyomás hatására vagy kikapcsolja vagy bekapcsolja a szivattyúkban lévő motort. Ennek a folyamatnak a vezérlése automatikusan történik, különféle értékektől függően. Ezáltal az energiafelhasználás hatékonyabbá válik, de még a berendezést is kíméljük, így a szivattyú élettartamának a növeléséhez is nagyban hozzájárulunk. Nézzük hát, hogy mit érdemes még tudni a témával kapcsolatosan!

Mire való a nyomáskapcsoló?

A szivattyú használata közben keletkezhet nyomás, amit a nyomáskapcsoló segítségével szabályozhatunk. A készüléken szükséges beállítani egy minimum és maximum értéket, amelyek között üzemel majd a szerkezet. A maximális nyomás értéke a kikapcsolást eredményezi, hiszen ha ezt sikerül elérni, akkor már nem kell a szivattyúnak működnie. A minimum érték pedig a bekapcsoláshoz köthető, ha ezt észleli, rögtön újra elindul a szerkezet motorja és egészen addig üzemben marad, amíg ismételten érzékeli a maximumot.

Miként lehet egy mechanikus (hagyományos) nyomáskapcsolót beállítani?

Egy új eszközön jellemzően gyári beállítások vannak, ami az esetek többségében 7 bar kikapcsolási, valamint 5 bar bekapcsolási értéket jelent. Egy átlag háztartásnak ezek az értékek ideálisnak bizonyulhatnak, ezáltal egyáltalán nem biztos, hogy bármin is indokolt változtatni.

A fedél levételét követően, két rugót figyelhetünk meg a szerkezet belsejében, amelyeken egy anyacsavar található. A csavarok szerepe meghatározó, ugyanis általuk tudjuk megadni a kikapcsolási és a bekapcsolási értéket. A nagyobb rugón lévő csavarral határozhatjuk meg a kívánt nyomás értékét is, amit úgy növelhetünk, hogy az óramutató járásával megegyezően kezdjük el tekerni, értelemszerűen az ellenkező irányba pedig csökkenthetjük.

A kisebb rugón fellelhető csavar a hiszterézis állítását szolgálja, lényegében ez jelenti a különbséget a bekapcsolási és a kikapcsolási érték között, amit mindig úgy javasolt megadni, hogy a nagyobb rugó nyomásához viszonyítjuk. Az értékek beállítása itt fordítva történik, mivel a hiszterézis csökkenése akkor jön létre, ha abba az irányba csavarjuk, amerre az óra mutatója is jár.

A digitális nyomáskapcsoló előnyei

Néhány éve elterjedtek a digitális nyomáskapcsolók, amelyek jóval kifinomultabb
készülékek, mint elődjeik a mechanikus nyomáskapcsolók. Ezek a készülékek már digitális kijelzővel rendelkeznek, amelyen gond nélkül nyomon követhetjük az aktuális üzemállapot. A kezelőpanelen tized bar pontossággal állíthatjuk be a bekapcsolási és a kikapcsolási nyomásértéket. A digitális nyomáskapcsoló már a szárazon futás ellen is képes megvédeni a szivattyút. Amikor a készülék szárazon futás miatt letilt, akkor időnkén megpróbálja újraindítani a szivattyút.

A digitális nyomáskapcsolóban található időzítő funkció segítségével kiküszöbölhető a rövid időn belül történő ki-be kapcsolgatás. A hagyományos mechanikus nyomáskapcsoló esetén előfordulhat, hogy ha alacsony a hidrofor tartályban az előfeszítési nyomás, vagy kilyukad a gumimembrán a tartály belsejében, akkor rövid időn belül sűrűn ki-be fog kapcsolgatni a nyomáskapcsoló. Ez az üzemállapot több szempontból káros a rendszerre, mert minden bekapcsolás vízütést okoz, valamint a szivattyú motorját is túlterheli, ami ezáltal túlmelegszik az újraindításoktól. A digitális nyomáskapcsoló használata lényegesen kiegyensúlyozottabb és több védelmi funkcióval ellátott rendszert eredményez, mint a hagyományos mechanikus nyomáskapcsoló alkalmazása.

A digitális nyomáskapcsoló beköthető direktben 1 fázisú szivattyúhoz (meghatározott áramfelvételen belül), de vezérlésen keresztül is képes egy mágneskapcsoló segítségével üzemeltetni 1 fázisú vagy 3 fázisú szivattyút.

Egy kút jelentős támogatást tud nyújtani ingatlanunk vízellátásában. Ezzel párhuzamosan, nagyon költséghatékony megoldásnak számít, vízszivattyút alkalmazni növényöntözés, valamint házunk vízgépészetének kialakításában. Az ilyen és ehhez hasonló megoldásokat nevezzük egységesen, vízhálózattól független műszaki megoldásoknak.

Fontos pár szót ejtenünk a meglévő, ill. kialakítandó kút paramétereiről is. Annak mélysége, vízhozama, alapvetően befolyásolja a helyes típusú és méretű szivattyú kiválasztását. Mindaddig tudunk felszíni kútgépészet kialakításáról beszélni, amíg kutunk mélysége nem éri el a max. 9 métert. Ilyen esetekben úgynevezett önfelszívó szivattyúk elhelyezése a bevett szokás. (Érdemes tudni, hogy az önfelszívó szivattyúk elméletben tudnak 9 m körüli szívásmélységről üzemelni, viszont a gyakorlatban 6 – 7 m mélységig képesek biztonsággal működni.)

9 méteres mélység után a függőleges vízoszlop tömege annyira megnő, hogy már csak búvárszivattyús megoldással lehet eredményesen vizet felszínre juttatni. A búvárszivattyú nem kiszívja a vizet kutunkból, hanem a felszínre nyomja azt.

9 méternél mélyebb, fúrt kút esetén a csőszivattyú alkalmazása indokolt. Ez a búvárszivattyúk olyan különleges családja, mely a kis átmérőjű kútcsőbe leengedve, kút fenék közeléből nyomja fel a vizet. Leggyakrabban használt csőszivattyús alkalmazás, a kerti locsolás, automata öntözőrendszer megtáplálása, házi vízellátás. Adott kúthoz tartozó helyes modell kiválasztása komoly szakértelmet igényel! Túl kis teljesítményű szivattyú vízhozamvesztéssel és jelentős nyomáseséssel jár kifolyó oldalon. A túl nagy teljesítményű modelleknél pedig a szárazon futás veszélye áll fenn. Ez abban az esetben történhet meg, ha a kút vízhozama kisebb a szivattyúénál és a berendezés egyszerűen kiszívja az összes vizet kutunkból.

Kérje szakember segítségét!

Nagyon fontos pontosan ismerni a kút mélységét, maximális vízhozamát, valamint a meghatározott üzemi nyomás mellett naponta felhasználni kívánt vízmennyiséget. Előbbi adatok ismeretében tudja a szakember kiválasztani a megfelelő csőszivattyút, meghatározni a helyes üzemi vízszintet, a nyugalmi vízszintet és a maximálisan kútból kivehető vízmennyiséget is!

A csőszivattyú karbantartásáról néhány szóban

A már fent említett elhelyezkedésük miatt a csőszivattyús rendszerekhez nehézkes hozzáférni. Ezért, amennyiben helyesen történt a kútban való elhelyezés és beüzemelés, különösebb karbantartásra nincs szükség. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a meghibásodások döntő többségét a nem szakszerű telepítések, beüzemelések adják.

A hosszútávú, zavartalan működés érdekében, 2 évente azért érdemes tervszerű felülvizsgálatot végezni. Ilyenkor szakembereink kiemelik a kútból a szivattyút és szakszervízben végzik el a szükséges ellenőrzéseket. Megvizsgálják a tömítések, a csapágyak, a járókerék és motor kondenzátor állapotát. A kopott, elöregedett alkatrészek cseréje után a csőszivattyú, újból fontos és hasznos részét képezi ingatlana vízgépészeti rendszerének.

A környezettudatos vízgazdálkodás új dimenziói

Az esővízgyűjtés egyszerre környezetbarát megoldás és hosszú távú befektetés is egyben, amely a háztartások számára jelentős megtakarítást eredményezhet. Szakértőink számításai szerint egy átlagos magyar család éves vízfogyasztásának akár 50 százalékát is kiválthatja az összegyűjtött csapadékvízzel, ami a jelenlegi közüzemi díjakat figyelembe véve több tízezer forintos megtakarítást jelenthet évente. A modern ciszternarendszerek telepítése ugyan kezdeti beruházást igényel, ám ez a befektetés a legtöbb esetben akár már 4-5 éven belül megtérülhet.

A legkorszerűbb ciszternarendszerek már intelligens vezérléssel is rendelkeznek, amely folyamatosan monitorozza a vízszintet és automatikusan szabályozza a felhasználást. Ez hasznos lehet olyan időszakokban, amikor hosszabb ideig nem hull csapadék, hiszen a rendszer képes optimalizálni a rendelkezésre álló vízkészletet. A telepített szenzorok jelzik, ha a víz minősége nem megfelelő, vagy ha karbantartásra van szükség, így biztosítva a rendszer zavartalan működését és a víz megfelelő minőségét.

A klímaváltozás hatásaira reagálva

Az éghajlatváltozás következtében egyre szélsőségesebbé váló időjárás még inkább felértékeli az esővízgyűjtő rendszerek jelentőségét. Míg egyes időszakokban heves esőzésekkel kell számolnunk, addig máskor hosszan tartó szárazság nehezíti a kertek és növények öntözését. Egy megfelelően méretezett ciszterna képes kiegyenlíteni ezeket a szélsőségeket, hiszen a csapadékosabb időszakokban összegyűjtött víz felhasználható a szárazabb periódusokban.

Az esővízgyűjtés csökkenti a vízszámlánkat, és jelentős szerepet játszik a talaj természetes vízháztartásának megőrzésében is. A szikkasztórendszereken keresztül a felesleges víz fokozatosan szivárog vissza a talajba, ezáltal segítve a talajvízszint természetes utánpótlását. Ez különösen hasznos olyan területeken, ahol a túlzott beépítettség miatt a csapadékvíz nem tud természetes módon elszivárogni.

A modern technológia és a hagyományos bölcsesség találkozása

A ciszternák története egészen az ókori civilizációkig nyúlik vissza, ám a modern technológia jelentősen továbbfejlesztette ezt az ősi megoldást. A mai rendszerek már többrétegű szűrőtechnológiát alkalmaznak, amely a mechanikai szennyeződéseket eltávolítja, továbbá biztosítja a víz biológiai tisztaságát is. A korszerű polietilén tartályok évtizedekig megőrzik szerkezeti integritásukat, ellenállnak az UV-sugárzásnak és a talaj kémiai hatásainak.

A ciszternarendszerek ma már tökéletesen integrálhatók az okosotthon-rendszerekbe, így könnyedén nyomon követhető a vízfelhasználás valós időben, illetve optimalizálható szinte minden mozzanat. A tulajdonosok akár mobilalkalmazásokon keresztül ellenőrizhetik a rendszer működését, a vízkészlet mennyiségét, és távolról is szabályozhatják az öntözőrendszereket. Ez a fajta intelligens vezérlés nagymértékű kényelmet biztosít, és segít maximalizálni a rendszer hatékonyságát, valamint minimalizálni az esetleges vízveszteséget.