Üdvözlünk a CsapadekViz.hu weboldalon!

Vízgépészeti tervezés, kivitelezés, szivattyú kiválasztás, szaktanácsadás - Keressen minket bizalommal elérhetőségeinken: Tel.: +36 (70) 328-54-93 // +36 (70) 328-67-74

További elérhetőségek »

Csapadékvíz elvezetés

A csapadékvíz elvezetést nem helyi rendeletekkel szabályozzák, hanem az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (OTÉK). Az OTÉK előírásainak alkalmazása kötelező jellegű. Az OTÉK 47. § (8) bekezdése kötelező jelleggel előírja, hogy a telek, terület csapadékvíz elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen, az építményekben, továbbá a szomszédos telken és építményekben, valamint a közterületen kárt (áztatást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A csapadékvíz elvezetésének (esővíz elvezetésének) részletes szabályait az OTÉK 47. §-a foglalja magában. Telekről csapadékvizet (esővizet) a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben jogi kérdése merülne fel a csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatban, érdemes olvasni a jogi fórumokat, ahol feltehetjük ezzel kapcsolatos kérdéseinket is.

Az OTÉK csapadékvíz elvezetésről, csapadékvízről szóló részei (a teljességért felelősséget nem vállalunk)

A kormányrendeletet teljes egészében itt találja: OTÉK
"A közművesítettség mértéke
8. § * (1) A közműellátás építési övezetenkénti mértékét és módját a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.
(2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet
a) teljesen közművesített, ha
aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
ab) az ivóvíz,
ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;
b) részlegesen közművesített, ha
ba) a villamos energia,
bb) az ivóvíz,
bc) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik;
c) hiányosan közművesített, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn;
d) közművesítetlen, ha nincs közüzemi vagy közcélú szolgáltatás.

A telek beépítésének feltételei


33. § * (1) Épület csak olyan telken vagy építési telken helyezhető el,
a) amelynek megközelíthetősége - beépítésre nem szánt területen a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével - gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított,
b) ahol a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz, technológiai víz biztosított,
c) ahol a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése biztosított,
d) ahol a használat során keletkező hulladék elszállításának, ártalommentes elhelyezésének vagy házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint
e) amelyhez a gépjárművek elhelyezése a 42. §-ban előírtak szerinti biztosítható.
(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt teljes közművesítettség esetében is.

37. § (1) * Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a
(4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.
(2) * A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.
(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.
(4) * Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.

Terepkialakítás


45. § (1) * Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.
(2) A terepkialakításhoz támfal, rézsű létesíthető.
(3) * A helyi építési szabályzat településrendezési vagy biztonsági okokból lejtős terepen a telek határain támfal építését rendelheti el. Ilyen esetben a támfal kialakításának módját és anyagát is meghatározhatja.
(4) *
(5) Ha a telken rézsű létesítése szükséges, az (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés


47. § (1) *
(2) Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható.
(3) Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés és a (2) bekezdés szerinti elszikkasztás sem lehetséges, úgy abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.
(4) A zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) csak végső megoldásként alkalmazható.
(5) Szennyvíz csak zártszelvényű csatornában vezethető. Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz - a vonatkozó hatósági előírások megtartásával - nyílt árokban is vezethető.
(6) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos.
(7) *
(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

Higiénia, egészség- és környezetvédelem


53. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse
a) mérgező gázok keletkezése és kibocsátása,
b) * légszennyező és más veszélyes anyagok keletkezése,
c) veszélyes sugárzás,
d) szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék,
e) az építmény felületein káros nedvesedés keletkezése, megmaradása,
f) elektrosztatikus feltöltődés,
g) vegyi és korróziós hatás,
h) biológiai kártevők megtelepedése, elszaporodása,
i) káros mértékű zaj és rezgés,
j) * fényszennyezés.
(2) Az építmények megvalósítása és rendeltetésszerű használata során biztosítani kell *
a) a helyiségek rendeltetésének megfelelő szellőzési, fűtési, természetes és mesterséges megvilágítási lehetőséget,
b) a helyiségek nedvesség (csapadékvíz, talajvíz, talajpára, üzemi víz stb.) elleni védelmét, a páratartalom kicsapódása elleni védelmét,
c) megfelelő mennyiségű és minőségű használati és ivóvizet,
d) a használat során keletkező szennyvíz és füstgáz elvezetésének lehetőségét, a hulladékok átmeneti tárolásának és eltávolításának lehetőségét,
e) az előírt mértékű földelést és villámvédelmet,
f) a tisztíthatóság és a karbantarthatóság lehetőségét,
g) az egyes önálló rendeltetési egységek egymástól független, zavartalan rendeltetésszerű használati lehetőségét.
(3) * Az egészségre és a környezetre káros hatású anyagot, szerkezetet, berendezést építési célra felhasználni nem szabad. Anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak olyan módon szabad, hogy az életet, a testi épséget ne veszélyeztesse.
(4) *
(5) * Faanyagot a beépítési helyének megfelelő, a tűzvédelemre és a faanyagvédelemre vonatkozó előírásoknak megfelelő égéskésleltető, gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelés után szabad beépíteni.
(6) Az építményt és részeit úgy kell megvalósítani, hogy a természetes vagy mesterséges forrásból származó sugárzás káros hatásával szemben a rendeltetésnek megfelelő védelmet nyújtsanak. Építményben a sugárterhelés a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéknél nagyobb nem lehet.

Építmények egyes hatások elleni védelme


57. § (1) * Az építményt és részeit védeni kell az állékonyságot, mechanikai szilárdságot és a rendeltetésszerű használatot veszélyeztető vegyi, korróziós és biológiai hatásoktól, továbbá a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára stb.) káros hatásaival szemben.
(2) A talaj irányából ható nedvességhatások ellen vízhatlan szigeteléssel kell megvédeni a huzamos tartózkodásra, az értékek és műkincsek tárolására szolgáló helyiségeket, továbbá minden olyan helyiséget, amelynek rendeltetése ezt szükségessé teszi, valamint minden olyan épületszerkezetet, amely nedvesség hatására jelentős szilárdságcsökkenést vagy egyéb károsodást szenvedhet.
(3) *
(4) Az építmény villámcsapás, elektrosztatikus feltöltődés, kóboráram elleni védelméről a rendeltetésének megfelelően gondoskodni kell.
(5) *

Légakna


70. § (1) * Légakna középmagas és attól magasabb építményben nem létesíthető.
(2) * A légakna alapterülete legalább 0,96 m2, alaprajzi legkisebb mérete legalább 0,80 m, alaprajzi méreteinek aránya 1:1 és 1:1,5 közötti legyen. A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan csak akkor csökkenthető, ha a légakna legkisebb mérete továbbra is biztosított marad.
(3) A légakna induló szintjén legalább 0,25 m2 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetéséről kell gondoskodni.
(4) A légakna induló szintjén a tisztítás lehetőségéről gondoskodni kell.
(5) A légaknába bejutó csapadékvíz elvezetését biztosítani kell.
(6) Légaknába nem szellőztethető
a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség,
b) bűzös, gőzös üzemű helyiség.
(7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak olyan légaknába szellőztethető, amely legfeljebb még tisztálkodó helyiség szellőzésére szolgál.
(8) * Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.
(9) * Légaknába égéstermék, továbbá a (8) bekezdés szerinti berendezések által kibocsátott gáznemű anyag nem vezethető be.

Szenny- és csapadékvíz csatornavezetéke


77. § (1) * Az építmény csatornahálózatát úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építménybe szennyvíz- vagy csapadékvíz-visszaáramlás ne keletkezzék. A csatornavezeték az elvezetett szennyvíz hatásának ellenálló, korrózióálló legyen.
(2) Épületen belül a szennyvíz és a csapadékvíz csatornavezetékét egyesíteni nem szabad, kivéve az utcai telekhatáron álló épületet, amelyben a csatornavezetékek közvetlenül az épületből történő kivezetés előtt egyesíthetők, ha a közcsatorna egyesített rendszerű.
(3) * Az építmények alapozásába, födémébe és tűzgátló szerkezetébe csővezetéki kapcsolásokat, idomokat beépíteni tilos.
(4) Csatornavezetéket nem szabad vezetni, csőkapcsolatot, tisztítóidomot nem szabad létesíteni:
a) * huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek légterében, ezen helyiségek födémében, padozatában, továbbá megfelelő hangszigetelés nélkül önálló rendeltetési egységek közötti elválasztófalban (pl. lakáselválasztó falban),
b) * villamos kezelőhelyiségekben és ezek falában, födémében, padozatában, továbbá
c) ejtővezetéket zajszigetelés nélkül lakószobák falában, illetőleg hő- és hangszigetelés nélkül építmények határoló (homlokzati) falában, beleértve a tűzfalat is.
(5) * A gyógyítás és betegellátás céljára szolgáló helyiség, valamint élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló helyiség légterében és a felette lévő födémben, álmennyezetben csatornavezeték nem vezethető, az egy lakáson vagy üdülőegységen belüli csatornavezeték kivételével. Ha nem kerülhető el, vízszintes irányban csatornavezeték csak üzemi víz ellen szigetelt és lefolyást biztosító módon (pl. szerelőszintben, padlócsatornában, védőcsőben) vagy a födém felett vezethető. Függőleges irányban csatornavezeték átvezethető, ha az mechanikai sérülés ellen védett és oldható csőkapcsolatot, továbbá tisztítóidomot nem tartalmaz."

Csapadékvíz elvezetés megtervezése, kivitelezése, karbantartása

A csapadékvíz nagyon fontos szerepet játszik a föld természetes vízkészletének körforgásában. A természet ezáltal képes megújítani a felszín alatti vizeket. Ezt a folyamatot nem szabad akadályozni, de a fenntartható fejlődés miatt fontos, hogy szabályozzuk.

Miért fontos a csapadékvíz elvezetés

Az esővíz elvezetés a vízgazdálkodás egyre fontosabb részévé válik. Olyan természetes forrása ez a létfontosságú vízkészletnek, melynek megléte nélkül az élet elképzelhetetlen lenne a Földön. A csapadékvíz elvezetés és hasznosítás kultúrája hazánkban még gyerekcipőben jár, de vannak olyan országok, melyek élen járnak az esővíz elvezetésében és felhasználásában. Fontos, hogy példát vegyünk róluk!

Csapadékvíz gazdálkodás

Napjainkban, amikor az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb sokszorosan felértékelődött a víz és a víz készletek megőrzésének fontossága! Erre kiválóan alkalmas a csapadékvíz elvezetés és újrafelhasználás.

De mire is használható a begyűjtött csapadékvíz?

Öntözésre, locsolásra sok országban már régóta használják. A természetes esővíz gyakran még jobb is a növények, fák számára, hiszen a tápanyagokban gazdag csapadék segíti a növényeink természetes fejlődését! Ám nem csak a kertben, házon belül is érdemes esővizet használnunk! Wc öblítésére, mosásra, autók lemosására kiválóan alkalmas a csapadékvíz. Mint a fentebb leírtakból látható, nagyon fontos, a megfelelő csapadékvíz elvezetés és tárolás, hiszen számtalan módon hasznosíthatjuk és még a környezetünk is meghálálja ezt nekünk.



  • Miért van szükség hazánkban a szivárogtató blokkokra?

    A vízellátás egyre hangsúlyosabb szerepet kap az életünkben. Az ívó víz hiány a bolygó egyre több térségben figyelhető meg és okoz problémát, azonban vannak olyan térségei is a Földnek, ahol bizonyos időközönként olyan nagy mennyiségű csapadék hull, aminek a kezelése már speciális eszközök használatát igényli. Egyik ilyen speciális eszköz a szikkasztó blokk. Magyarország időjárásában a […]

  • Ciszterna – mi az, hogyan működik?

    Ott, ahol lehetőségünk van összegyűjteni az esővizet vétek lenne nem megtenni, hiszen ingyen áll a rendelkezésünkre, és azokhoz a másodlagos dolgokhoz, amelyekhez nem szükséges az ivóvíz, tökéletesen felhasználható. Manapság már elég drága mulatság ezekre a dolgokra vezetékes vizet használni. Teljesen felesleges ivóvízzel locsolni a növényeket, wc-t öblíteni és mosni, amikor ezek könnyen kiválthatók a csapadékvíz […]

  • Elköltöztünk!

    Tisztelt Ügyfeleink ! Szeretnénk Önöket tájékoztatni, hogy cégünk új telephelyre költözött. Nagyobb bemutatóteremben, szélesebb választékkel, több parkolási lehetőséggel várjuk Önöket az alábbi címen: VÍZGÉPÉSZETI BEMUTATÓTEREM 1039 Budapest, Batthyány u. 35/A. (Külső-Szentendrei úton, szemben a KIPUFOGÓ KLINIKÁVAL)

  • Talajvíz átemelő zsomp és gépészet

    A globális felmelegedés napjainkat meghatározó téma, és ennek hatására az éghajlat eltolódás is szembetűnő lehet. Ennek hatására itt a Kárpát-medencében is jelentősen megváltoztak a talajvíz viszonyok. Hol szárazabb időszakokról beszélünk, hol pedig hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékról. Ami viszont szinte folyamatosan jelen van, akár a szárazabb időszakokban is, az a talajvíz és annak sajnos minden […]

  • A természet megzabolázása

    Vannak olyan természeti jelenségek mint a szélvihar, a mindent elverő jég, melyek ellen nem sokat tudunk tenni, de a csapadék -még ha időnként rekordmennyiségű is- már többé-kevésbé kezelhető természeti elem. Mint ahogy korábban már mi is írtuk, a nagyvárosokban a csapadékvíz elvezetése a szennyvízcsatorna hálózatokban történik. Napjainkra ez okozza a legnagyobb gondot, mert a beépített […]

  • Környezettudatos gondolkodás

    Az esővíz felhasználása olyan forrás, mely megoldást jelent a vízhiány csökkentésének kérdésében. Hazánkban ennek még nincsen tudatosan elterjedt kultúrája, de sok országban, a környezettudatos gondolkodásmód ilyen téren is jelentős térhódításon ment keresztül. Van olyan nemzet, ahol a különböző intézkedések hatására csapadék-erőforrás kihasználtság akár a 98%-ot is elérheti. A természet vízkészletének körforgása, ahogy a csapadék újra […]

  • Csapadékvíz átemelők

    A beépített területek növekedésével egyre nagyobb számban vált szükségessé a csapadékvíz átemelők alkalmazása. Az üzembiztos átemelők elterjedésével lehetőség nyílt csatornaszint alatti területek, ingatlanok hasznosítására. Az üzembiztos, tartós működés feltétele a jól megtervezett és kivitelezett csapadékvíz átemelő berendezés (akna + gépészet). Igen fontos tényező a csapadékvíz átemelő aknáknál, előregyártott gyűjtőtartályoknál az ideális szívótér kialakítás. Ennek lényege, […]

  • Esővízhasznosítás

    Napjainkban a víz értéke egyre nagyobb értéket képvisel. A csapadékvíz, mint alternatív vízforrás egyre ismertebbé válik a világban. A felszíni és felszín alatti vízkészlet minősége az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott. Így a kitermelés utáni tisztítás költségei is jelentősen emelkedtek. Az élelmiszer minőségű ivóvíz használata az emelkedő víz- és csatornadíjak miatt 1990-óta számottevően csökkent. A csapadékvíz […]