280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról – a csapadékvíz elvezetésre vonatkozó részeket összefoglaltuk. Az eredeti rendeletet a linkre kattintva elérheti.

 

Hatályos: 2025. január 2-tőlhttps://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2400280.kor

1. Közművesítés: nem mindegy, mennyi van belőle

A rendelet az építési övezetek közműellátottságát négy kategóriába sorolja.

Teljesen közművesített területről akkor beszélhetünk, ha az ingatlan ellátása ivóvízzel, villamos energiával (vagy gázzal, illetve távhővel), szennyvízelvezetéssel és közterületi csapadékvíz-elvezetéssel is közüzemi vagy közcélú szolgáltatáson keresztül történik.

Részlegesen közművesített övezetben ezek közül a szennyvízelvezetés egyedi, például zárt tárolóval vagy oldómedencével történik.

A hiányosan közművesített terület esetén a részleges ellátottság valamelyik eleme nem adott, míg a közművesítetlen terület teljesen mentes bármilyen közüzemi ellátástól.

2. Beépítés feltételei: előbb a megfelelő megközelítés és közművek, aztán a ház

Építkezés csak olyan telken engedélyezhető, amely közvetlenül megközelíthető gépjárművel. Ezen kívül biztosítani kell a villamos energiát, az ivó- és technológiai vizet, valamint a szennyvíz elvezetésének vagy ártalommentes kezelésének lehetőségét.

A csapadékvíz helyben tartása vagy elvezetése szintén követelmény, ahogyan az is, hogy a hulladékgyűjtés és elszállítás lehetősége adott legyen. Gépjárművek tárolását is meg kell tudni oldani. A szabályozás teljes közművesítettség esetén tiltja a szikkasztó és a zárt szennyvíztároló használatát, e megoldások kizárólag részleges közműellátás esetén engedhetők meg.

3. Zöldfelület és csapadékvíz-hasznosítás

A telkeken előírt minimális zöldfelület biztosítása kötelező. A kertvárosias vagy falusias területeken a kötelező zöldfelület legalább hatvan százaléka, kisvárosias és gazdasági övezetekben negyven, nagyvárosias és vegyes területeken pedig harminc százaléka kell, hogy teljes értékű züldfelület legyen. A zöldtetők és zöldfalak ebbe beleszámíthatók, ha kialakításuk megfelel bizonyos feltételeknek. A tetőn nem hasznosuló csapadékvíz helyben történő hasznosítását biztosítani kell, és a zöldtető ültetőközege nem mozdulhat el, illetve nem erodálódhat. A zöldtető legalább tíz, a zöldfal legalább száz négyzetméteres egységekben számítható be a zöldfelületi arányba.

4. Higiénia, környezet- és egészségvédelem

Az épületeket és az épületek anyagait, berendezéseit úgy kell kialakítani, hogy ne veszélyeztessék a környezetet és az ott élők egészségét. Kerülni kell a mérgező vagy légszennyező anyagokat, a veszélyes sugárzást, valamint a nedvesedést, korróziót, az elektrosztatikus feltöltődést és a zajt. A természetes szellőzés, a megfelelő fűtés, világítás, vízellátás, hulladékkezelés és a használók zavartalan működése szintén alapvető követelmény. Az egészségre ártalmas vagy nem megfelelően kezelt anyagokat tilos beépíteni, és csak tűzvédelmi és egyéb előírásoknak megfelelően kezelt faanyagot lehet felhasználni.

5. Csapadék- és szennyvíz-kezelés szabályai

A szabályozás értelmében épületen belül a szennyvíz és csapadékvíz csatornái nem egyesíthetők, kivéve, ha az épület közvetlenül az utcai telekhatáron áll, és a közcsatorna egyesített rendszerű. Az alapozásba, födémbe és tűzgátló szerkezetekbe nem építhetők be csatornaelemek. Lakószobák, valamint rendeltetési egységeket elválasztó falak esetén szigorú zaj- és hőszigetelési szabályok vonatkoznak az ejtővezetékek elhelyezésére. A gépészeti berendezésekből elvezetett víz nem folyhat közterületre; azt vagy a csatornarendszerbe kell kötni, vagy a telken belül kell elszikkasztani úgy, hogy az ne okozzon károsodást más építményben.

6. Gépészet, berendezések, vezetékhálózat

A vezetékhálózatokat és az épületgépészeti berendezéseket az épület rendeltetésének megfelelően kell megtervezni, figyelembe véve a műszaki, biztonsági, tűzvédelmi és örökségvédelmi szempontokat. A rendszereknek ellen kell állniuk a korróziónak, zajnak, rezgésnek, valamint meg kell felelniük hő- és áramütésvédelmi követelményeknek. A vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne veszélyeztessék az építmény állékonyságát, és a meghibásodásuk ne veszélyeztesse más helyiségek biztonságát vagy rendeltetésszerű használatát. Az elektromos és kommunikációs vezetékek szerelése során az épületszerkezetek roncsolását minimalizálni kell. A jövőbeli korszerűsítést elősegítő kialakítás szintén elvárás.

7. Szellőzőrendszerek

A gravitációs szellőzés kialakítására több megoldás is használható, például légudvar, légakna vagy szellőzőcsatorna, de ezek elhelyezését a tűzvédelmi szabályokhoz kell igazítani. Légaknát csak olyan épületben lehet kialakítani, amelynek legfelső szintje nem magasabb 13,65 méternél. A légakna minimális keresztmetszete és arányai meghatározottak, és biztosítani kell a frisslevegő bevezetését, a tisztíthatóságot, valamint a csapadékvíz elvezetését. Huzamos tartózkodásra szánt helyiségek nem szellőztethetők légaknán keresztül, és a légaknákba nem kerülhetnek zajos, rezgő, vagy gázokat kibocsátó berendezések sem.

8. Fenntarthatóság kiemelten fontos

Az építmények tervezésekor, kivitelezésekor és bontásakor a fenntarthatósági szempontokat kötelező figyelembe venni. Ez kiterjed az egészséges beltéri környezet kialakítására, az energiatakarékos működésre, a megújuló energiaforrások használatára, a csapadék- és szürkevíz hasznosítására, valamint a takarékos vízfelhasználásra is. Emellett előnyben kell részesíteni a helyi vagy újrahasznosított építőanyagokat, és csökkenteni kell minden környezeti terhelést, különös tekintettel a zajra, a fény- és vízszennyezésre. A rendelet hangsúlyozza az ökológiai értékek védelmét és az épített környezet, valamint a természeti táj harmonikus kapcsolatának fenntartását is.