Tanulmányok szerint az évszázadunk végére az aranynál is drágább lesz az ivóvíz. Ennek rengeteg oka van, de a legtöbbször emlegetett az a globális felmelegedés. Földünk kétharmadát ugyan víz alkotja, de ebből csupán 3 százalék az édesvíz, ennek kétharmada jégben, hóban található, tehát maradt 1 százalék, ami felhasználható. Vízre pedig minden élőlénynek szüksége van, és a rendelkezésre álló készlet egyre csak fogy, már most is léteznek olyan helyek, ahol nehezen jutnak hozzá az ivóvízhez.

A víz körforgása

A víz állandó körforgásban van a bolygón, rendkívüli veszélyt jelentenek a szennyezések is, ám a globális klímaváltozás nagyobb problémákhoz vezethet. A tavak, tengerek, folyók vize napsugárzás hatására párolog, majd ha lehűl, csapadék formájában vissza kerül a Földre. A víz bejut a talajba, kőzetekbe, ahol valamennyi időt eltölt, ezt követően pedig forrásként vagy fúrt kutakon keresztül tör ismét a felszínre ásványi anyagokkal meggazdagítva. Táplálja a tavakat, folyókat és végül a világtengerbe kerül.

Mit tesz a globális klímaváltozás?

Ez a folyamat sajnos a vízkészlet eloszlásához vezet, de még a vízhez köthető időjárási-éghajlati jelenségek is módosulnak. Az átlaghőmérséklet megemelkedése következtében a hó- és jégtakaró egyre csak csökken, ezáltal a tengerszint folyamatosan emelkedik.

Kutatások megállapították, hogy amennyiben a Grönlandon található összes jég elolvadna, több méterrel emelkedne meg a tengerszint. Ennek eredményeként Florida és Hollandia eltűnne a Föld felszínéről, ugyanis elöntené őket a víz, ráadásul még rengeteg másik helyről kellene evakuálni a népességet világszerte. Az Antarktiszi jég elolvadása szintén jelentős növekedéshez vezetne.

A globális felmelegedés a gleccserek visszahúzódását is előidézi, amelyek ugyancsak felelősek az ivóvíz ellátás szempontjából.

Hazánkra is hatással van a változás, hiszen tavaink folyamatosan zsugorodnak, illetve gyakrabban vannak télen árvizek, ezen kívül még számos veszély leselkedik világunkra a globális felmelegedés miatt. Emiatt is érdemes a csapadékvíz elvezetésen és újrahasznosításon elgondolkodni!

A klímakatasztrófa árnyékában az emberiség egyik legégetőbb problémájává vált az édesvízkészletek rohamos csökkenése. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a XXI. század végére az arany árfolyamát meghaladó értéket képviselhet majd az iható víz. A jelenlegi tendenciák alapján bolygónk vízkészletének mindössze elenyésző hányada alkalmas emberi fogyasztásra, és még aggasztóbb, hogy ennek jelentős része a sarki jégtakarókban összpontosul.

A természet évmilliók alatt kialakított egyensúlya most veszélybe került. Az óceánok, tavak és vízfolyások párolgása, majd a lehullott csapadék útja a felszín alatt húzódó víztartó rétegekig egy törékeny rendszert alkot. A mélyből feltörő források ásványi anyagokban gazdag vize táplálja élővizeinket, fenntartva az ökoszisztémák működését. Ám napjainkban súlyos veszély fenyegeti ezt az ősi körforgást. A légköri átlaghőmérséklet emelkedésével párhuzamosan felgyorsult a sarki jégtakaró olvadása. A grönlandi jégpáncél teljes megszűnése önmagában több méteres tengervízszint-emelkedést eredményezne, számos parti régió és alacsonyan fekvő terület víz alá kerülését okozva. Florida és Hollandia mellett megszámlálhatatlan településről kellene áttelepíteni a lakosságot. Az antarktiszi jégolvadás további drámai következményekkel járna.

A magashegységi gleccserek zsugorodása szintén súlyos fenyegetést jelent. Számos folyó vízhozama csökken a gleccserek visszahúzódása miatt, veszélyeztetve az ivóvízellátást és a mezőgazdasági termelést. A hőmérséklet megemelkedése következtében módosuló csapadékeloszlás egyes területeken aszályokat, máshol özönvízszerű esőzéseket vált ki.

Magyarország sem mentesül a globális változások hatásai alól. Természetes tavaink vízszintjei apadnak, míg a téli árvizek gyakoribbak. A Balaton párolgási vesztesége fokozódik, miközben a befolyó vízmennyiség csekélyebb mértékű. A csapadékvíz elvezetés és tárolás egyre fontosabbá válik. A talajvízszint süllyedése mezőgazdasági területeink termőképességét veszélyezteti. A vízhiány társadalmi feszültségeket generál világszerte. Már napjainkban több régióban korlátozott az ivóvízhez való hozzáférés, és a probléma várhatóan súlyosbodni fog. A vízkészletek egyenlőtlen eloszlása konfliktusok forrásává válhat a nemzetek között.

Az éghajlatváltozás mélyreható változásokat idéz elő a csapadék területi és időbeli eloszlásában. A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása mellett tartós szárazságok sújtják a korábban csapadékban gazdag vidékeket. A mezőgazdasági termelés bizonytalanná válik, veszélyeztetve az élelmiszer-ellátás biztonságát. A csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztése, a víztakarékos technológiák elterjesztése és a szennyvíz újrahasznosítása mind lényeges lépések. A városi infrastruktúra átalakításában prioritást kell élveznie a vízvisszatartásnak és a zöldfelületek bővítésének.

Az okos vízgazdálkodás szerepe felértékelődik

A modern technológiák segítségével optimalizálható a vízfelhasználás és visszaszorítható a pazarlás. A mezőgazdaságban precíziós öntözési rendszerek bevezetésével jelentős mennyiségű víz takarítható meg. Az ipari folyamatok víztakarékos átalakítása szintén nem maradhat el a jövőben.