Hónap: <span>2024. szeptember</span>

Minden háztartásban folyamatosan akad tennivaló, főleg azokban, ahol még kert is található. Szerencsére napjainkban már számos olyan modern eszköz áll rendelkezésünkre, amelyek nagyban megkönnyíthetik a munkát. Ilyen készülékek a szivattyúk is, amelyekkel biztonságosan megoldható a ház ivóvízellátása, vagy szennyvíz átemelése. Emellett komoly szerepet vállalnak kertünk öntözésében, medencék, esetleg kerti tavak vízforgatásában. Cikkünk folytatásában arról olvashatnak, hogy milyen célokra alkalmazzák legtöbbször a szivattyúkat és a hozzájuk tartozó kiegészítőket.

Kerti locsoláshoz és automata öntözőrendszer megtápláláshoz

Az automata öntözőrendszerek kiváló megoldást nyújtanak a célzott és alapos kerti locsolásban. Segítségével mindig a legmegfelelőbb időpontban és a legoptimálisabb vízmennyiséget juttathatjuk el növényeink számára anélkül, hogy mi magunk akár otthon lennénk. Egy jól működő rendszer elkészítése alapos tervezést igényel, és emellett a szükséges mennyiségű víz kijuttatásához, elengedhetetlen a megfelelő vízszivattyú is.

Házi vízmű kialakításához

Amennyiben ingatlanunkhoz nem tartozik vezetékes vízhálózat, pénzügyileg előnyösebb megoldás lehet a saját kútból való házi vízellátás. Ennek a műszaki megoldásnak elengedhetetlen része a megfelelő kútszivattyú kiválasztása. A helyes típus paramétereit meghatározza a már meglévő, vagy kialakítani kívánt kút átmérője, mélysége, átlagos vízadó képessége.

Kerti tó és medence vízforgatásához

Vízgépészeti szempontból egy kerti tó, vagy úszómedence, igen hasonló technológiát igényel. Minden esetben az a fő cél, hogy adott idő alatt, adott mennyiségű vizet legyen képes megforgatni a szivattyú, szűrőberendezésen átnyomni, ill. egyes esetekben hűteni, vagy fűteni hőszivattyú közbeiktatásával. A helyes térfogatáramú és folyamatos működésű szivattyú teszi lehetővé a megfelelő vízminőség beállítását.

Szennyvíz átemelésére

Amennyiben az ingatlan alacsonyabban fekszik, mint a közművi gravitációs szennyvíz hálózat, illetve maga a szennyvízvezeték úgynevezett nyomott rendszerű, akkor a házi szennyvízszivattyúk alkalmazása nélkülözhetetlen. Ezek a berendezések rendkívül strapabírók, épületen kívül és belül egyaránt alkalmazhatók és akár egy pingponglabda méretű szilárd szennyeződést is képesek dugulás mentesen szállítani. Szennyvízszivattyú kiválasztásánál fontos szempont, hogy üzembiztos, strapabíró, robusztus kivitel legyen.

A nyomáskapcsoló annak ellenére, hogy kedvező áron beszerezhető, meglehetősen lényeges kiegészítő alkatrész, ráadásul hasznos is. Többen szivattyúvezérlő elnevezésen ismerik, az elsődleges feladata, hogy nyomás hatására vagy kikapcsolja vagy bekapcsolja a szivattyúkban lévő motort. Ennek a folyamatnak a vezérlése automatikusan történik, különféle értékektől függően. Ezáltal az energiafelhasználás hatékonyabbá válik, de még a berendezést is kíméljük, így a szivattyú élettartamának a növeléséhez is nagyban hozzájárulunk. Nézzük hát, hogy mit érdemes még tudni a témával kapcsolatosan!

Mire való a nyomáskapcsoló?

A szivattyú használata közben keletkezhet nyomás, amit a nyomáskapcsoló segítségével szabályozhatunk. A készüléken szükséges beállítani egy minimum és maximum értéket, amelyek között üzemel majd a szerkezet. A maximális nyomás értéke a kikapcsolást eredményezi, hiszen ha ezt sikerül elérni, akkor már nem kell a szivattyúnak működnie. A minimum érték pedig a bekapcsoláshoz köthető, ha ezt észleli, rögtön újra elindul a szerkezet motorja és egészen addig üzemben marad, amíg ismételten érzékeli a maximumot.

Miként lehet egy mechanikus (hagyományos) nyomáskapcsolót beállítani?

Egy új eszközön jellemzően gyári beállítások vannak, ami az esetek többségében 7 bar kikapcsolási, valamint 5 bar bekapcsolási értéket jelent. Egy átlag háztartásnak ezek az értékek ideálisnak bizonyulhatnak, ezáltal egyáltalán nem biztos, hogy bármin is indokolt változtatni.

A fedél levételét követően, két rugót figyelhetünk meg a szerkezet belsejében, amelyeken egy anyacsavar található. A csavarok szerepe meghatározó, ugyanis általuk tudjuk megadni a kikapcsolási és a bekapcsolási értéket. A nagyobb rugón lévő csavarral határozhatjuk meg a kívánt nyomás értékét is, amit úgy növelhetünk, hogy az óramutató járásával megegyezően kezdjük el tekerni, értelemszerűen az ellenkező irányba pedig csökkenthetjük.

A kisebb rugón fellelhető csavar a hiszterézis állítását szolgálja, lényegében ez jelenti a különbséget a bekapcsolási és a kikapcsolási érték között, amit mindig úgy javasolt megadni, hogy a nagyobb rugó nyomásához viszonyítjuk. Az értékek beállítása itt fordítva történik, mivel a hiszterézis csökkenése akkor jön létre, ha abba az irányba csavarjuk, amerre az óra mutatója is jár.

A digitális nyomáskapcsoló előnyei

Néhány éve elterjedtek a digitális nyomáskapcsolók, amelyek jóval kifinomultabb
készülékek, mint elődjeik a mechanikus nyomáskapcsolók. Ezek a készülékek már digitális kijelzővel rendelkeznek, amelyen gond nélkül nyomon követhetjük az aktuális üzemállapot. A kezelőpanelen tized bar pontossággal állíthatjuk be a bekapcsolási és a kikapcsolási nyomásértéket. A digitális nyomáskapcsoló már a szárazon futás ellen is képes megvédeni a szivattyút. Amikor a készülék szárazon futás miatt letilt, akkor időnkén megpróbálja újraindítani a szivattyút.

A digitális nyomáskapcsolóban található időzítő funkció segítségével kiküszöbölhető a rövid időn belül történő ki-be kapcsolgatás. A hagyományos mechanikus nyomáskapcsoló esetén előfordulhat, hogy ha alacsony a hidrofor tartályban az előfeszítési nyomás, vagy kilyukad a gumimembrán a tartály belsejében, akkor rövid időn belül sűrűn ki-be fog kapcsolgatni a nyomáskapcsoló. Ez az üzemállapot több szempontból káros a rendszerre, mert minden bekapcsolás vízütést okoz, valamint a szivattyú motorját is túlterheli, ami ezáltal túlmelegszik az újraindításoktól. A digitális nyomáskapcsoló használata lényegesen kiegyensúlyozottabb és több védelmi funkcióval ellátott rendszert eredményez, mint a hagyományos mechanikus nyomáskapcsoló alkalmazása.

A digitális nyomáskapcsoló beköthető direktben 1 fázisú szivattyúhoz (meghatározott áramfelvételen belül), de vezérlésen keresztül is képes egy mágneskapcsoló segítségével üzemeltetni 1 fázisú vagy 3 fázisú szivattyút.

Egy kút jelentős támogatást tud nyújtani ingatlanunk vízellátásában. Ezzel párhuzamosan, nagyon költséghatékony megoldásnak számít, vízszivattyút alkalmazni növényöntözés, valamint házunk vízgépészetének kialakításában. Az ilyen és ehhez hasonló megoldásokat nevezzük egységesen, vízhálózattól független műszaki megoldásoknak.

Fontos pár szót ejtenünk a meglévő, ill. kialakítandó kút paramétereiről is. Annak mélysége, vízhozama, alapvetően befolyásolja a helyes típusú és méretű szivattyú kiválasztását. Mindaddig tudunk felszíni kútgépészet kialakításáról beszélni, amíg kutunk mélysége nem éri el a max. 9 métert. Ilyen esetekben úgynevezett önfelszívó szivattyúk elhelyezése a bevett szokás. (Érdemes tudni, hogy az önfelszívó szivattyúk elméletben tudnak 9 m körüli szívásmélységről üzemelni, viszont a gyakorlatban 6 – 7 m mélységig képesek biztonsággal működni.)

9 méteres mélység után a függőleges vízoszlop tömege annyira megnő, hogy már csak búvárszivattyús megoldással lehet eredményesen vizet felszínre juttatni. A búvárszivattyú nem kiszívja a vizet kutunkból, hanem a felszínre nyomja azt.

9 méternél mélyebb, fúrt kút esetén a csőszivattyú alkalmazása indokolt. Ez a búvárszivattyúk olyan különleges családja, mely a kis átmérőjű kútcsőbe leengedve, kút fenék közeléből nyomja fel a vizet. Leggyakrabban használt csőszivattyús alkalmazás, a kerti locsolás, automata öntözőrendszer megtáplálása, házi vízellátás. Adott kúthoz tartozó helyes modell kiválasztása komoly szakértelmet igényel! Túl kis teljesítményű szivattyú vízhozamvesztéssel és jelentős nyomáseséssel jár kifolyó oldalon. A túl nagy teljesítményű modelleknél pedig a szárazon futás veszélye áll fenn. Ez abban az esetben történhet meg, ha a kút vízhozama kisebb a szivattyúénál és a berendezés egyszerűen kiszívja az összes vizet kutunkból.

Kérje szakember segítségét!

Nagyon fontos pontosan ismerni a kút mélységét, maximális vízhozamát, valamint a meghatározott üzemi nyomás mellett naponta felhasználni kívánt vízmennyiséget. Előbbi adatok ismeretében tudja a szakember kiválasztani a megfelelő csőszivattyút, meghatározni a helyes üzemi vízszintet, a nyugalmi vízszintet és a maximálisan kútból kivehető vízmennyiséget is!

A csőszivattyú karbantartásáról néhány szóban

A már fent említett elhelyezkedésük miatt a csőszivattyús rendszerekhez nehézkes hozzáférni. Ezért, amennyiben helyesen történt a kútban való elhelyezés és beüzemelés, különösebb karbantartásra nincs szükség. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a meghibásodások döntő többségét a nem szakszerű telepítések, beüzemelések adják.

A hosszútávú, zavartalan működés érdekében, 2 évente azért érdemes tervszerű felülvizsgálatot végezni. Ilyenkor szakembereink kiemelik a kútból a szivattyút és szakszervízben végzik el a szükséges ellenőrzéseket. Megvizsgálják a tömítések, a csapágyak, a járókerék és motor kondenzátor állapotát. A kopott, elöregedett alkatrészek cseréje után a csőszivattyú, újból fontos és hasznos részét képezi ingatlana vízgépészeti rendszerének.