profiszennyviz, Szerző | Csapadekviz.hu

Milyen célokra használják leggyakrabban a szivattyúkat?

Minden háztartásban folyamatosan akad tennivaló, főleg azokban, ahol még kert is található. Szerencsére napjainkban már számos olyan modern eszköz áll rendelkezésünkre, amelyek nagyban megkönnyíthetik a munkát. Ilyen készülékek a szivattyúk is, amelyekkel biztonságosan megoldható a ház ivóvízellátása, vagy szennyvíz átemelése. Emellett komoly szerepet vállalnak kertünk öntözésében, medencék, esetleg kerti tavak vízforgatásában. Cikkünk folytatásában arról olvashatnak, hogy milyen célokra alkalmazzák legtöbbször a szivattyúkat és a hozzájuk tartozó kiegészítőket.

Kerti locsoláshoz és automata öntözőrendszer megtápláláshoz

Az automata öntözőrendszerek kiváló megoldást nyújtanak a célzott és alapos kerti locsolásban. Segítségével mindig a legmegfelelőbb időpontban és a legoptimálisabb vízmennyiséget juttathatjuk el növényeink számára anélkül, hogy mi magunk akár otthon lennénk. Egy jól működő rendszer elkészítése alapos tervezést igényel, és emellett a szükséges mennyiségű víz kijuttatásához, elengedhetetlen a megfelelő vízszivattyú is.

Házi vízmű kialakításához

Amennyiben ingatlanunkhoz nem tartozik vezetékes vízhálózat, pénzügyileg előnyösebb megoldás lehet a saját kútból való házi vízellátás. Ennek a műszaki megoldásnak elengedhetetlen része a megfelelő kútszivattyú kiválasztása. A helyes típus paramétereit meghatározza a már meglévő, vagy kialakítani kívánt kút átmérője, mélysége, átlagos vízadó képessége.

Kerti tó és medence vízforgatásához

Vízgépészeti szempontból egy kerti tó, vagy úszómedence, igen hasonló technológiát igényel. Minden esetben az a fő cél, hogy adott idő alatt, adott mennyiségű vizet legyen képes megforgatni a szivattyú, szűrőberendezésen átnyomni, ill. egyes esetekben hűteni, vagy fűteni hőszivattyú közbeiktatásával. A helyes térfogatáramú és folyamatos működésű szivattyú teszi lehetővé a megfelelő vízminőség beállítását.

Szennyvíz átemelésére

Amennyiben az ingatlan alacsonyabban fekszik, mint a közművi gravitációs szennyvíz hálózat, illetve maga a szennyvízvezeték úgynevezett nyomott rendszerű, akkor a házi szennyvízszivattyúk alkalmazása nélkülözhetetlen. Ezek a berendezések rendkívül strapabírók, épületen kívül és belül egyaránt alkalmazhatók és akár egy pingponglabda méretű szilárd szennyeződést is képesek dugulás mentesen szállítani. Szennyvízszivattyú kiválasztásánál fontos szempont, hogy üzembiztos, strapabíró, robusztus kivitel legyen.

A nyomáskapcsoló fontossága és szerepe egy házi vízműben

A nyomáskapcsoló annak ellenére, hogy kedvező áron beszerezhető, meglehetősen lényeges kiegészítő alkatrész, ráadásul hasznos is. Többen szivattyúvezérlő elnevezésen ismerik, az elsődleges feladata, hogy nyomás hatására vagy kikapcsolja vagy bekapcsolja a szivattyúkban lévő motort. Ennek a folyamatnak a vezérlése automatikusan történik, különféle értékektől függően. Ezáltal az energiafelhasználás hatékonyabbá válik, de még a berendezést is kíméljük, így a szivattyú élettartamának a növeléséhez is nagyban hozzájárulunk. Nézzük hát, hogy mit érdemes még tudni a témával kapcsolatosan!

Mire való a nyomáskapcsoló?

A szivattyú használata közben keletkezhet nyomás, amit a nyomáskapcsoló segítségével szabályozhatunk. A készüléken szükséges beállítani egy minimum és maximum értéket, amelyek között üzemel majd a szerkezet. A maximális nyomás értéke a kikapcsolást eredményezi, hiszen ha ezt sikerül elérni, akkor már nem kell a szivattyúnak működnie. A minimum érték pedig a bekapcsoláshoz köthető, ha ezt észleli, rögtön újra elindul a szerkezet motorja és egészen addig üzemben marad, amíg ismételten érzékeli a maximumot.

Miként lehet egy mechanikus (hagyományos) nyomáskapcsolót beállítani?

Egy új eszközön jellemzően gyári beállítások vannak, ami az esetek többségében 7 bar kikapcsolási, valamint 5 bar bekapcsolási értéket jelent. Egy átlag háztartásnak ezek az értékek ideálisnak bizonyulhatnak, ezáltal egyáltalán nem biztos, hogy bármin is indokolt változtatni.

A fedél levételét követően, két rugót figyelhetünk meg a szerkezet belsejében, amelyeken egy anyacsavar található. A csavarok szerepe meghatározó, ugyanis általuk tudjuk megadni a kikapcsolási és a bekapcsolási értéket. A nagyobb rugón lévő csavarral határozhatjuk meg a kívánt nyomás értékét is, amit úgy növelhetünk, hogy az óramutató járásával megegyezően kezdjük el tekerni, értelemszerűen az ellenkező irányba pedig csökkenthetjük.

A kisebb rugón fellelhető csavar a hiszterézis állítását szolgálja, lényegében ez jelenti a különbséget a bekapcsolási és a kikapcsolási érték között, amit mindig úgy javasolt megadni, hogy a nagyobb rugó nyomásához viszonyítjuk. Az értékek beállítása itt fordítva történik, mivel a hiszterézis csökkenése akkor jön létre, ha abba az irányba csavarjuk, amerre az óra mutatója is jár.

A digitális nyomáskapcsoló előnyei

Néhány éve elterjedtek a digitális nyomáskapcsolók, amelyek jóval kifinomultabb
készülékek, mint elődjeik a mechanikus nyomáskapcsolók. Ezek a készülékek már digitális kijelzővel rendelkeznek, amelyen gond nélkül nyomon követhetjük az aktuális üzemállapot. A kezelőpanelen tized bar pontossággal állíthatjuk be a bekapcsolási és a kikapcsolási nyomásértéket. A digitális nyomáskapcsoló már a szárazon futás ellen is képes megvédeni a szivattyút. Amikor a készülék szárazon futás miatt letilt, akkor időnkén megpróbálja újraindítani a szivattyút.

A digitális nyomáskapcsolóban található időzítő funkció segítségével kiküszöbölhető a rövid időn belül történő ki-be kapcsolgatás. A hagyományos mechanikus nyomáskapcsoló esetén előfordulhat, hogy ha alacsony a hidrofor tartályban az előfeszítési nyomás, vagy kilyukad a gumimembrán a tartály belsejében, akkor rövid időn belül sűrűn ki-be fog kapcsolgatni a nyomáskapcsoló. Ez az üzemállapot több szempontból káros a rendszerre, mert minden bekapcsolás vízütést okoz, valamint a szivattyú motorját is túlterheli, ami ezáltal túlmelegszik az újraindításoktól. A digitális nyomáskapcsoló használata lényegesen kiegyensúlyozottabb és több védelmi funkcióval ellátott rendszert eredményez, mint a hagyományos mechanikus nyomáskapcsoló alkalmazása.

A digitális nyomáskapcsoló beköthető direktben 1 fázisú szivattyúhoz (meghatározott áramfelvételen belül), de vezérlésen keresztül is képes egy mágneskapcsoló segítségével üzemeltetni 1 fázisú vagy 3 fázisú szivattyút.

Mikor nélkülözhetetlen a csőszivattyú használata?

Egy kút jelentős támogatást tud nyújtani ingatlanunk vízellátásában. Ezzel párhuzamosan, nagyon költséghatékony megoldásnak számít, vízszivattyút alkalmazni növényöntözés, valamint házunk vízgépészetének kialakításában. Az ilyen és ehhez hasonló megoldásokat nevezzük egységesen, vízhálózattól független műszaki megoldásoknak.

Fontos pár szót ejtenünk a meglévő, ill. kialakítandó kút paramétereiről is. Annak mélysége, vízhozama, alapvetően befolyásolja a helyes típusú és méretű szivattyú kiválasztását. Mindaddig tudunk felszíni kútgépészet kialakításáról beszélni, amíg kutunk mélysége nem éri el a max. 9 métert. Ilyen esetekben úgynevezett önfelszívó szivattyúk elhelyezése a bevett szokás. (Érdemes tudni, hogy az önfelszívó szivattyúk elméletben tudnak 9 m körüli szívásmélységről üzemelni, viszont a gyakorlatban 6 – 7 m mélységig képesek biztonsággal működni.)

9 méteres mélység után a függőleges vízoszlop tömege annyira megnő, hogy már csak búvárszivattyús megoldással lehet eredményesen vizet felszínre juttatni. A búvárszivattyú nem kiszívja a vizet kutunkból, hanem a felszínre nyomja azt.

9 méternél mélyebb, fúrt kút esetén a csőszivattyú alkalmazása indokolt. Ez a búvárszivattyúk olyan különleges családja, mely a kis átmérőjű kútcsőbe leengedve, kút fenék közeléből nyomja fel a vizet. Leggyakrabban használt csőszivattyús alkalmazás, a kerti locsolás, automata öntözőrendszer megtáplálása, házi vízellátás. Adott kúthoz tartozó helyes modell kiválasztása komoly szakértelmet igényel! Túl kis teljesítményű szivattyú vízhozamvesztéssel és jelentős nyomáseséssel jár kifolyó oldalon. A túl nagy teljesítményű modelleknél pedig a szárazon futás veszélye áll fenn. Ez abban az esetben történhet meg, ha a kút vízhozama kisebb a szivattyúénál és a berendezés egyszerűen kiszívja az összes vizet kutunkból.

Kérje szakember segítségét!

Nagyon fontos pontosan ismerni a kút mélységét, maximális vízhozamát, valamint a meghatározott üzemi nyomás mellett naponta felhasználni kívánt vízmennyiséget. Előbbi adatok ismeretében tudja a szakember kiválasztani a megfelelő csőszivattyút, meghatározni a helyes üzemi vízszintet, a nyugalmi vízszintet és a maximálisan kútból kivehető vízmennyiséget is!

A csőszivattyú karbantartásáról néhány szóban

A már fent említett elhelyezkedésük miatt a csőszivattyús rendszerekhez nehézkes hozzáférni. Ezért, amennyiben helyesen történt a kútban való elhelyezés és beüzemelés, különösebb karbantartásra nincs szükség. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a meghibásodások döntő többségét a nem szakszerű telepítések, beüzemelések adják.

A hosszútávú, zavartalan működés érdekében, 2 évente azért érdemes tervszerű felülvizsgálatot végezni. Ilyenkor szakembereink kiemelik a kútból a szivattyút és szakszervízben végzik el a szükséges ellenőrzéseket. Megvizsgálják a tömítések, a csapágyak, a járókerék és motor kondenzátor állapotát. A kopott, elöregedett alkatrészek cseréje után a csőszivattyú, újból fontos és hasznos részét képezi ingatlana vízgépészeti rendszerének.

Miért van szükség hazánkban a szivárogtató blokkokra?

A vízellátás egyre hangsúlyosabb szerepet kap az életünkben. Az ívó víz hiány a bolygó egyre több térségben figyelhető meg és okoz problémát, azonban vannak olyan térségei is a Földnek, ahol bizonyos időközönként olyan nagy mennyiségű csapadék hull, aminek a kezelése már speciális eszközök használatát igényli. Egyik ilyen speciális eszköz a szikkasztó blokk.

Magyarország időjárásában a csapadék fontos szerepet kap. Több olyan hónap is van, amikor nagy mennyiségű eső, vagy akár hó is hullhat rendkívül rövid idő alatt, ami nagyon sok esetben belvizet, vagy akár a folyók áradását is okozhatja. Ez jelentős mértékű károkat eredményezhet az ingatlanokban, illetve az értéktárgyainkban is.

szikkasztó blokk

Hogyan segíthet nekünk a szikkasztó blokk?

A szikkasztó blokkal megoldhatjuk a tetőről érkező valamint a mély garázs bejáratában és a pincelejárókban felgyülemlett víz eltávolítását is.

Hogyan oldható ez meg?

A szikkasztó blokk egyszerűen kivitelezhető, és a kiváló minőségű alapanyagokból álló elemek lehetővé teszik a víz összegyűjtését is. A különböző típusú felszereléseknek köszönhetően ma már minden ingatlanhoz megtalálják a megfelelő típusú szikkasztót blokkot. Azonban ahhoz, hogy az egyes lakások, közintézmények illetve termelő üzemek számára megtalálják a megfelelő szikkasztó blokkokat, fontos, hogy előzetes felmérések alapján válasszák ki az egyes alkotó elemeket.

Mire figyeljünk a szikkasztó blokk használatakor?

A szikkasztó blokkok több évtizeden keresztül használhatóak, azonban, ahhoz, hogy ezek a termékek az előírások alapján működjenek, fontos, hogy a karbantartási munkákat rendszeresen elvégezzék. A használatból eredő meghibásodás a szikkasztó blokkok esetében sem zárható ki.

Ciszterna – mi az, hogyan működik?

Ott, ahol lehetőségünk van összegyűjteni az esővizet vétek lenne nem megtenni, hiszen ingyen áll a rendelkezésünkre, és azokhoz a másodlagos dolgokhoz, amelyekhez nem szükséges az ivóvíz, tökéletesen felhasználható. Manapság már elég drága mulatság ezekre a dolgokra vezetékes vizet használni. Teljesen felesleges ivóvízzel locsolni a növényeket, wc-t öblíteni és mosni, amikor ezek könnyen kiválthatók a csapadékvíz elvezetés során összegyűjtött esővízzel. A mosógépnek még jobbat is tesz, ugyanis nem fog egyhamar vízkövessé válni.

Az esővízgyűjtés a tetőszerkezetekről indul, a talaj szilárd burkolatai nem alkalmasak erre, mivel nagyobb szennyezettségnek vannak kitéve. Bizonyos tetők nem alkalmasak rá, ilyen például a cementgyár vagy galambtenyészet közelében lévő tető. Ahhoz, hogy ezt a vizet fel tudjuk használni, valahogyan tárolnunk kell. A legkiválóbb megoldás a ciszternákban rejlik. A tetőre érkező víz a csatornarendszereken keresztül jut el a szűrőkhöz, amelyek kétféleképpen képesek megszűrni a vizet. Az egyik az ereszcsatornában elhelyezett szűrő, ami felfogja a nagyobb szennyeződéseket, például a faleveleket, a másik pedig a finom szűrés. Az utóbbinál a tisztítás már a ciszterna közvetlen közelében zajlik, és a szűrő kiszűri az apró törmelékeket, madárürülékeket és a különféle magvakat is.

KÉRJEN AJÁNLATOT!

Milyen feltételeknek kell megfelelnie a rendszernek és hol helyezhetők el a ciszternák?

A rendszer legfontosabb része az esővízgyűjtő tartály, aminek meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Legyen vízzáras, fénytől mentes, maximum 18 fokon tartsa meg a víz hőmérsékletét, rendelkezzen túlfolyó résszel, ami szikkasztóban végződik. Méretben közepes legyen: a túl nagy, vagy kicsi nem minden esetben bizonyul megfelelőnek. A ciszternákat elhelyezhetjük a ház mellett a földbe süppesztve vagy a ház alagsorában.

Tehát, ha adott a lehetőség mindenképp éljünk vele, hiszen a szűrés nélküli tárolt esővíz felhasználható a növények locsolására, kerti tó feltöltésére, autómosásra és egyéb takarítási munkálatokra, a szűrt víz pedig mosásra, wc öblítésre és beltéri takarításra, így takarékoskodhatunk a vezetékes ivóvízzel és jóval több pénzt spórolhatunk meg.

Talajvíz átemelő zsomp szivattyú és gépészet

A globális felmelegedés napjainkat meghatározó téma, és ennek hatására az éghajlat eltolódás is szembetűnő lehet. Ennek hatására itt a Kárpát-medencében is jelentősen megváltoztak a talajvíz viszonyok.

Hol szárazabb időszakokról beszélünk, hol pedig hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékról (a csapadékvíz elvezetésről itt olvashat).

Ami viszont szinte folyamatosan jelen van, akár a szárazabb időszakokban is, az a talajvíz és annak sajnos minden egyéb szerepe mellett a kártékony hatása is.

Hogyan jelenik ez meg, mit tapasztalunk?

Mivel eltolódott a talajvíz mértékadó szintje, azoknál az épületeknél, ahol eddig semmi nyoma nem volt a vizesedésnek, szárazak voltak a pincék, mélygarázsok, megfigyelhetőek a beázás-, vízbetörés jelei.

Mit tehetünk? Hogyan védekezhetünk?

Szigetelnünk kell utólag és tehermentesítenünk kell a talajvíz által terhelt falakat, amit talajvíz átemelő zsomppal és gépészettel tudunk megtenni.

A legkritikusabb részhez kell telepítenünk a zsompot és a gépészetet. Teljesítményét és hatásfokát a talaj szemcseszerkezetének megfelelően kell megtervezni és kivitelezni.

Nézzük a rendszer felépítését!

A zsompban egy szivattyú működik, tehát a kiépített aknába egy acél rozsdamentes szivattyú kerül, mely a csatornába kivezetve szivattyúzza tovább a vizet.

A tehermentesítő szivattyús gépészet nélkül a szigetelés hatásfoka is jóval alacsonyabb szintre tud kerülni, a szigetelő szakmában dolgozó komolyabb cégek tehermentesítő talajvíz átemelő zsomp és gépészet kiépítése után vállalják csak a szigetelési szakmunkát.

Tehát összegezve: talajvíz által okozott beázás és vízbetörés esetén utólagos vízszigetelés feltétele talajvíz átemelő zsomp és gépészet kiépítése.

Kérjen ajánlatot talajvíz átemelő zsompra!

A természet megzabolázása

Vannak olyan természeti jelenségek mint a szélvihar, a mindent elverő jég, melyek ellen nem sokat tudunk tenni, de a csapadék -még ha időnként rekordmennyiségű is- már többé-kevésbé kezelhető természeti elem.

Mint ahogy korábban már mi is írtuk, a nagyvárosokban a csapadékvíz elvezetése a szennyvízcsatorna hálózatokban történik. Napjainkra ez okozza a legnagyobb gondot, mert a beépített területek térnyerése a természetes felületek csökkenéséhez és a csatornarendszerek maximális terheltségéhez vezetett. A csatornarendszerek, tisztítók túlterheltek és emiatt megnövekedett a csapadék okozta elöntések veszélye is. A beépítettség növekedése emellett megakadályozza a csapadékvíz ideális elszivárgását a talajba. Mindezek költségeit a lakosság kénytelen viselni.

Előfordul, hogy az esővíz okozta problémák technikai megelőzésére már a kezdetek kezdetén, az építkezési fázisban gondolnak. Számos fejlett európai közösségi országban támogatják vagy éppen kötelezően előírják a kidolgozott megoldások alkalmazását. Az alábbiakban két ilyen építőipar által használt megoldást ismertetünk.

Felértékelődtek azok a technikai megoldások, amelyeknek a csapadékvíz keletkezési helyén, illetve a területről való lefolyás szakaszában történő szabályozás a célja. Ez egyfajta eszköz a természeti készletek fenntartható használata szempontjából, mert mérsékli a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep csapadékvízzel történő terhelését, továbbá lehetővé teszi a vezetékes ivóvíznek locsolásra való felhasználását. Ezáltal beruházási és fenntartási költségcsökkenést eredményez.

Az egyik az úgynevezett “beszivárogtatásos” csapadékvíz kezelési módszer, mely eszközei, a mélyépítési gyakorlatban ismert szivárogtató, víztelenítő rendszerekével megegyeznek. A különféle műanyagoknak (polietilén, polipropilén) megjelenése a műszaki gyakorlatban megkönnyítette ezeknek a berendezéseknek a gyártását, napjainkra minden valamirevaló csőgyártó cég készít a csapadékvíz gyűjtésére és kezelésre tökéletesen alkalmas eszközöket. A gyepes, bokros területen, ahol a víz a gyökérzet által is szivárog a talajba, a folyamat gyorsítására homokot adnak a talajhoz. Általában tetőkről, utakról lefolyó vizeket szikkasztanak így.

A másik kedvelt módszer, az úgynevezett növénymedencés drénaknás szivárogtató rendszer használata, melynek segítségével az utak, udvarok, parkok enyhén szennyezett felszíni csapadékvizeinek a szikkasztása oldható meg. A lehulló esővíz elsőként egy növénymedencére kerül bevezetésre. Innen szikkasztódik a földrétegen keresztül a drénaknába. A földalatti drénárkos szivárogtatás a lakóházak tetőfelületeiről összegyülekező csapadékvíz teljes körű szikkasztására szolgál. Az összegyűjtött csapadékvíz az ellenőrző- és elosztóaknán keresztül jut földalatti drénárkos szivárogtató rendszerbe. Ebből a rendszerből szivárog el a víz az alatta lévő különböző földrétegek nagy területein.

Forrás: epitinfo.hu

Környezettudatos gondolkodás

Az esővíz felhasználása olyan forrás, mely megoldást jelent a vízhiány csökkentésének kérdésében. Hazánkban ennek még nincsen tudatosan elterjedt kultúrája, de sok országban, a környezettudatos gondolkodásmód ilyen téren is jelentős térhódításon ment keresztül. Van olyan nemzet, ahol a különböző intézkedések hatására csapadék-erőforrás kihasználtság akár a 98%-ot is elérheti.

A természet vízkészletének körforgása, ahogy a csapadék újra tölti a felszín alatti vizeket, ahogy a folyók és természetes vízgyűjtők határaikat elérve kilépnek medrükből, mind olyan jelenség és folyamat, melyet nem megszüntetni, hanem koordinálni kell. A fenntartható fejlődés az emberiség számára, nem a természet mértéktelen kizsákmányolása, hanem a benne rejlő alternatív lehetőségek hasznosítása, és az erőforrás koordináció.

Nemzetközi kitekintő

Persze ennél már léteznek korszerűbb, akár állami keretek között megvalósult projektek is, mint például a berlini DaimlerChrysler Potsdamer Platz és Belss-Luedecke-Strasse lakótelep esővízgyűjtője, mely a csapadékvíz mintegy 58%-át képesek hasznosítani.

Az egyéni felhasználót ritkán vezérli globális problémamegoldó szándék. Elsődlegesen nem a város, az ország, a Föld vízhiányát akarja megoldani, hanem a saját vízgazdálkodását szeretné optimalizálni.

Csapadékvíz átemelők

A beépített területek növekedésével egyre nagyobb számban vált szükségessé a csapadékvíz átemelők alkalmazása. Az üzembiztos átemelők elterjedésével lehetőség nyílt csatornaszint alatti területek, ingatlanok hasznosítására. Az üzembiztos, tartós működés feltétele a jól megtervezett és kivitelezett csapadékvíz átemelő berendezés (akna + gépészet). Igen fontos tényező a csapadékvíz átemelő aknáknál, előregyártott gyűjtőtartályoknál az ideális szívótér kialakítás. Ennek lényege, hogy a szivattyú viszonylag kis területről szív, az akna, ill. a gyűjtőtartály fenekén pedig a szívótér felé folyik össze a csapadékvíz. Ilyen belső kialakítással elkerülhető, hogy az akna sarkaiban lerakódás történjen, ill. a lerakódott anyag összeálljon. A lerakódott anyagból időnként leváló kisebb-nagyobb szemcsék dugulást okozhatnak, károsíthatják a szivattyút.

Az előregyártott csapadékvíz átemelő aknák, gyűjtőtartályok ideális szívótér kialakítással készülnek. Csapadékvíz átemelésére a gyakorlatban jól bevált átemelő szivattyúk az örvénykerekes búvárszivattyúk. Az örvénykerekes búvárszivattyúk nem aprítják a darabos részeket, hanem a járókerék mozgási energiát ad át a csapadékvíznek -a szivattyúházban-, és centrifugálisan oldalirányba továbbítja, amely a nyomócsonkon keresztül távozik a szivattyúból. Az ilyen készülékek adott szemcseméretig (30-60 mm) szabadátömlő keresztmetszettel rendelkeznek. Járókerék és szivattyúház kialakításuk teszi lehetővé a szennyvízben található darabos és szálas anyagok zavartalan szállítását. Az örvénykerekes szivattyúk nagy előnye, hogy alkalmazhatók koptató közeget tartalmazó csapadékvízre isAz örvénykerekes búvárszivattyúk csak a normál használatból származó anyagokat képesek üzembiztosan szállítani. Az egyéb, oda nem illő anyagok, tárgyak a szivattyúk élettartamát lerövidíthetik, alkatrészeiket károsíthatják.

A csapadékvíz átemelő szivattyúk szintvezérléséről úszókapcsoló gondoskodik. Általában vezérlőegységen -amely egyben motorvédelem is- keresztül történik az eredetileg úszókapcsoló nélküli átemelő szivattyú vezérlése. A gyártók termékpalettáján találhatók 1 vagy 3 fázisú készülékek. Lakossági szinten az 1 fázisú, úszókapcsolós szivattyúk terjedtek el. A csapadékvíz átemelő szivattyúkat, előregyártott átemelő berendezéseket érdemes időközönként (kb. félévente) karbantartani. Ez az időszakos karbantartás a következőkből áll: átemelő akna kitakarítása, szivattyú és a vízmentes gumikábel letisztítása, úszókapcsoló tisztítása és beállítása. A rendszeres karbantartással meghosszabbítható a szivattyú és átemelő berendezés élettartama, ill. elkerülhető a meghibásodás esetén igen költséges kárelhárítás.

Kérjen ajánlatot csapadékvíz átemelésre!

Esővízhasznosítás

Napjainkban a víz értéke egyre nagyobb értéket képvisel. A csapadékvíz, mint alternatív vízforrás egyre ismertebbé válik a világban. A felszíni és felszín alatti vízkészlet minősége az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott. Így a kitermelés utáni tisztítás költségei is jelentősen emelkedtek. Az élelmiszer minőségű ivóvíz használata az emelkedő víz- és csatornadíjak miatt 1990-óta számottevően csökkent. A csapadékvíz összegyűjtését, tározását és felhasználását kerti öntözésre, locsolásra, házi vízellátásra sok háztartásban régóta alkalmazzák. Az esővizet az ereszből valamilyen tározóba, ciszternába összegyűjtik, majd egy szivattyús vízellátó rendszer segítségével az öntözendő területre vagy az épületbe juttatják. Az elmúlt években – elsősorban Németországban és Ausztriában – az esővíz hasznosítást egyre nagyobb számban, épülten belül is alkalmazzák. Általában WC-k öblítésére, mosásra, autómosásra használják, vagyis minden olyan területen, ahol nem szükséges az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz. A mosásnál külön előnye az esővíznek, hogy kisebb a keménysége, így kevesebb mosószer alkalmazása szükséges. Ez különösen pozitív, hiszen Magyarországon általában magas a vezetékes víz keménysége. Jelentős vízmennyiséget takaríthatnak meg a háztartások vagy nagyobb vízfogyasztók egy jól megtervezett és kivitelezett esővízgyűjtő rendszerrel, és szivattyús vízellátó gépészettel.