Kútfúrás, öntözőkút kivitelezése

A kútfúrás legfontosabb lépései

Kútfúrás első lépése: Igényfelmérés

Mielőtt a folyamat kezdetét venné, érdemes átgondolni, hogy a leendő kútból kinyert víz milyen célokra lesz használva. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy öntözésre, házi vízellátásra vagy esetleg ivóvíz céljára kerül majd felhasználásra.

Kútfúrás második lépése: A kút helyének meghatározása

A tervezés és kivitelezés szempontjából is fontos lépés a fúrási pont meghatározása. Ehhez azonban tisztában kell lenni azzal, hogy az adott területen milyen mélységben található kitermelésre alkalmas víz, valamint ismerni kell az ideális vízadó rétegek elhelyezkedését is. A kút helyének meghatározáskor azt is figyelembe kell venni, hogy a fúróberendezéssel megközelíthető legyen, valamint maradjon hely a munkavégzésre.

Kútfúrás harmadik lépése: Engedélyeztetés

A munkálatok megkezdéséhez szükséges a megfelelő engedély beszerzése. Érdemes tudni, hogy amennyiben a vízkivétel nem haladja meg az évi 500 m3-t, abban az esetben a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik az engedélyeztetés. Általában háztartási öntöző kutak engedélyeztetésére jól bevált megoldás.

Mélyebb kutak esetén, amelyek elérhetik a rétegvizet, az engedélyt az úgynevezett zöldhatóság (területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség) adja ki. Engedélyeztetni kell a kivitelezést és a vízhasználatot egyaránt (létesítési és üzemeltetési engedély). Az engedélyek dokumentációjához meg kell terveztetni a kutat és a kútgépészetet. A szivattyús vízellátó rendszerre vízórát kell felszerelni, és a felhasznált vízmennyiség után vízdíjat kell fizetni. Természetesen ez az összeg töredéke a közműves ivóvíznek.

Kútfúrás negyedik lépése: Kútfúrás

A nem megfelelő szakértelemmel végzet kútfúrás számos veszélyt hordoz magával, ezért érdemes minden esetben szakemberre bízni, még akkor is, ha csak egy 15-20 méteres talajvízkútról van szó. További fontos kérdés a kútbéléscső kiválasztása, illetve a szűrözött szakasz kialakítása.

Kútfúrás ötödik lépése: Próbaszivattyúzás

A kútbéléscső elhelyezése és a szűrözött szakasz kialakítása után következik a tisztító szivattyúzás, majd amikor már kitisztultak a vízadó erek, akkor kerül sor a próbaszivattyúzásra. Ilyenkor kisebb mértékben, fokozatosan történik a kiszivattyúzott víz mennyiségének növelése. Mindegyik térfogatáram mellett addig tart a szivattyúzás, ameddig teljesen le nem tisztul a felszínre került kútvíz. Ennek a folyamatnak akkor van vége, amikor érezhetően képes a kút stabilan biztosítani a vízmennyiséget. Ha idővel kezd levegővel telítődni a felszínre került kútvíz -mivel a szivattyú szívónyílásának közelébe került az üzemi vízszint-, akkor a kivehető vízmennyiség határán van a beállított térfogatáram.

Kútfúrás hatodik lépése: Üzemi vízszint meghatározása

Az üzemi vízszint meghatározása elhanyagolhatatlan lépés, mert a későbbiekben beszerelésre kerülő szivattyú jellegét és teljesítményét ez határozza meg. Fontos tudni, hogy ha az üzemi vízszint nyolc méteren belül van, akkor önfelszívó szivattyút, ha nyolc méternél mélyebben található, abban az esetben mélykútszivattyút kell telepíteni.

Kútfúrás hetedik lépése: Üzembe helyezés

A kútgépészet rendszerelemeinek kiválasztásához ismerni kell a kút pontos paramétereit (kút átmérő, talpmélység, nyugalmi vízszint, üzemi vízszint, vízhozam, homokolási határ). Ezek alapján egy vízgépész szakember kiválasztja a megfelelő szivattyút, illetve az automatikus üzemű rendszerhez szükséges kiegészítőket. Üzembiztonság szempontjából fontos, hogy a kútgépészet összeállítása jó minőségű rendszerelemekkel és szerelési anyagokkal történjen. A kút paramétereihez kiválasztott szivattyúval és megfelelő minőségű rendszerelemekkel a kút, illetve a kútgépészet hosszú távon képes kiszolgálni a tulajdonos igényeit.